Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szenvedő gyermekszempár nézett

2012.11.20

 

 

 

Az éjjel ötször riadtam fel, szenvedő gyerekszempár nézett, tanítványom volt, már 7 éve halott (akkor 14 éves volt); kint szemerkélt az eső. Mi az, hogy hánykolódás, hideg, hányódás, kitaszítottság, halálos betegség és: hogy nincs emberünk?

 

Mélyen a lelkembe ivódott, mint sósav a rézkarcba – arcba? –, szenvedő tanítványom kitartó nézése kísért.

 

Szívünk megbékél a téli éjszakában. Azt hittem. (Meglátjuk, ha élünk, még csak november végét tapossuk.) Csak csípőd viaskodik a nyári Balatonban, nem is nehéz, kellemes! De most, a ráncos, nagyon idegesítő lepedővel viaskodik! Csípőd szépen világít a téli éjszakában, a meleg szobában! Néha ennyi is elég a boldogsághoz.

 

Csüggedni nincs időnk. Mentségünk: jelen helyzetünk, rossz és jó emlékeink, jónak hitt tetteink.

 

Szinte naponta jártam a fiúhoz másfél éven át. Kórházi ágyánál tanultunk, játszottunk, beszélgettünk, többször műtött daganatos beteg volt, az utolsó hetekben üvegablakon keresztül is láttam a szemét, tekintetével mindig megtalált, sokszor belopóztam hozzá „steril alakban”, segítséget kért, iszonyúan szenvedett, sovány ápolója panaszkodott, hogy morfiumot gyakrabban nem adhat… Meg akart halni, naponta többször kitépte infúzióit, néztem az okos szemét, s szívem nem tudott megbékélni, jogosan lázadt vele. A kezdetekben, mikor nem volt annyira rosszul, letöltöttük a Legyen ön is milliomos kvíz játékot, később, sokszor eldicsekedtem, hogy vele nyertem meg a 40 milliót, a gépemben most is őrzöm a számokat… Ki fizet, ki vesz, ki ad? Az életéért esdeklő gyermekszempár nézését ki tudja elviselni? Egy kicsit mindannyiszor, mindannyian meghalunk! Csak ő! Én élek, mert látom a szemét! Fénylik, mint a vaskő!

 

Már 7 éve, hogy elment. Mi az, hogy örökre? Szájából és orrából újra és újra kitépi az infúziót…

 

Mindenkiben csak csalódást okozom? Nem tudok segíteni senkin?

Ma délben, munka után a Szent István Kórházba mentem. A legjobb barátomat látogattam meg. 46 évesen agyvérzéssel vitték be. Megöleltük egymást, aztán a mobilon újságolta az édesanyjának, hogy ott vagyok nála. Jól esett, akár a nyáron, amikor a kertemben bográcsgulyás és bor mellett elárulta, hogy én vagyok a példaképe, én vagyok a vers-mestere. Nagy megtiszteltetés egy négy nyelven beszélő, volt számítógépes, szépreményű költőtől, írótól, modern hercegtől! Vajon? Megölelt, hogy minden rendben. Figyeltem a bal karját és bal lábát. Mondta, hogy lefekszik, mondtam, hogy erőltesse a lábát, még találkozunk.

 

Keservesen, fájdalmasan néz két fekete szem, ölel egy kéz, oldalt lép egy láb!  A szempár már nincs, a másik még nem is tudja, hogy hogyan tovább?

 

– Na, mi van, befutottál, hogy fogynak könyveid? – mobilon hallottam professzorom hangját, nagyon meglepődtem kérdésén, mondtam volna, hogy „folynak könnyeim”?

– Nem futottam be, egy páran olvasnak, olyanok mind te – válaszoltam, de hirtelen átvillant agyamon, nehogy megsértsem a 77 éves jó emberemet, aki olyan szépet írt könyvem előszavában, de spontánul mégis kinyögtem:

– Ezen a földön meg kell, haljon az ember, hogy elismert legyen!

 

Minden heves versem bennem tombol, fáj, gondolataim prózában mászkálnak… „Keresztes póknak éreztem magam, s másztam az aszfalton hazafelé…” írtam fiatalon s versem megjelent a Mozgó Világban! Már nem vagyok. Egy másik versemben, úgy folytattam: „A világ menetét csak ösztönösen érzem./ Világú(ű)r rám dobta cilinderét./ Leborított a csupasz földre./”

 

Csak azok a szemek ne lennének! A fiúban sok érték szunnyadt, csak az istenhit hiányzott belőle, ahogyan a világból. Nevelőszülőknél élt, ikertestvérével nem volt rózsás a kapcsolata, miután többször összetörte szobájuk berendezését, a tévéjüket kétszer; testvérét nevelőszülei vissza akarták adni állami gondozásba, de ő nem engedte…

Hiába epedezett segítségért, nem volt embere. Egy csepp hatalmam sem volt s már nem is lesz – mindig éreztem, hogy sokat várt tőlem! Magamon sem tudtam soha segíteni! „Befutottál?” Mindent meghallok, mit nem kell, mindent látok mi szigorúan titkos, tilos lelki nyugalmamhoz! Minden múlandó, az Ars Sacra fesztivállal együtt, vagy nélküle; az erdélyi jó könyvbemutatókkal, adományokkal, jó szóval s hiányérzettel.

 

Szabó Magdára emlékeznek, mondta professzorom, aztán megannyi irodalmi műsor és szép pillanat eseményeire meghívott.

Én a kicsinyesség és irigység lomha tehene alatt, agyon nyomva lapulok, mintha nem is éltem volna, Indiában nem voltam, szent nem lehetek, a szomszéd népekből is csak egyet ismerek, s az sem volt hajlandó saját anyanyelvén (románul) megérteni az embert! „Befutottál?” Nem, mert még élek! Képtelen vagyok szabadulni, egy szenvedő szempár nézésétől, könyörgésétől. Képtelen vagyok segíteni, jóhiszemű barátom esendőségén: legalább álmai versbe öntésével! Csak az a láb ne botladozna, csak az a kéz tudna még keményen ölelni, ha kell, odacsapni!

 

Nagyon szeretnék sokat élni – mondtam a 7 éves fiamnak játszás közben –szeretném látni a feleséged és gyermeked. Az is az enyém lesz, ha megérem, a szenvedő szemek, lábak és kezek mellett.

 

Budapest, 2012. november 19-én

 

Juhos-Kiss János

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

belaking@gmail.com

(Szindbád, 2012.11.21 16:19)

Ez most nagyon szíven ütött.

Re: belaking@gmail.com

(Juhos-Kiss János, 2012.11.21 22:04)

Kedves Béla!

Kösz az ajándékot... Kérlek, ha fénymásoltad add vissza a 7 lépést a gyógyulásig...

pap_ildi@yahoo.com

(pap ildiko, 2012.11.21 19:01)

Egymas terhet hordozzatok es igy toltsetek be Krisztus torvenyet.Gal.6:2

Re: pap_ildi@yahoo.com

(Juhos-Kiss János, 2012.11.21 22:01)

Kedves Ildi!

Hordozzuk, míg megadatik. Nekünk.

tody.eva@gmail.com

(Schön Károlyné, 2012.11.21 08:28)

Szép és igaz gondolatok.Ebben élhetünk értelmesen. Csak addig tudunk segíteni, ameddig lehet. Isten tanácsait el kell fogadnunk. 32. zsoltár 8.vers. ÜDV Éva

Re: tody.eva@gmail.com

(Juhos-Kiss János, 2012.11.21 21:57)

Kedves Éva!

Kösz, hogy írtál. legyen meg az Isten akarata. Ámen

 

 

Profilkép



Utolsó kép


Elérhetőség

Juhos-Kiss János

+36-30-310-59-57

juhoskiss@yahoo.com

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Május / 2018 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 143939
Hónap: 1881
Nap: 81