Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét

2011.04.16

 

 

Nincs szebb a családot és népet összetartó, meghitt hagyományoknál. Aki téridőben él és gondolkodik, annak van múltja, jelene és lesz jövője. Csak azt akarom mondani, hogy lesz húsvétkor piros tojása az asztalán, s egy-két locsolóvers a fejében. „Odafigyel” környezetére, embertársaira, nemcsak a lányokra, mint egyes vidékeken, amikor a locsolni járó legények, a kútból merített hideg vízzel öntötték nyakon őket. Manapság a bamba legényeknek kellene valami vicces, de tartós frissítés!

Jézus Krisztus húsvéti feltámadása a keresztény/keresztyén világ egyik legnagyobb csodája. Ez a csoda felülmúlt minden emberi erőt és képzeletet. Ez a lényeg. Emellett minden magyar vagy nem magyar, élő vagy már elmaradozó népszokás másodlagos fontosságú.

Emlékszem, kisiskolás voltam; a locsolók azzal dicsekedtek, hogy ki mennyi tojást gyűjtött össze; amit annál is rosszabbnak ítéltem meg, hogy sokan összeütögették tojásaikat, hogy melyiknek a tojása erősebb; a tört tojásokat megpucolták, s rendre mind bekapták. Én még sóval sem tudtam egy-két tojásnál többet megenni, nemhogy só nélkül. Az ízlések és a pofonok különbözőek! A mondvacsinált divatok és viccek is. Örök a halhatatlan lélek. Örök az éltető és cselekvő szeretet, amikor érdek nélkül, viszonzás nélkül képesek vagyunk adni. Ahogyan ifjúkori versemben éreztem: „Csak egy jó szót akartam adni/ s könyvet írtam az élőkhöz/ csak egy jó szót akartam kapni/ a mímelést nem fogadtam…”

Lehet adni egy tavaszi virágszálat. Egy kétségbeesett ember gondja-bajára tanács-balzsamként jöhet egy köztisztviselő, vagy egy közalkalmazott puszta szava. Bárcsak kevesen lennének a rászorulók, s többen az utóbbiak, de nagy a leépítés és leépülés!

A lényeg, hogy ne üresedjünk ki annyira a világgal egyszerre, maradjon meg bennünk a szeretet parányi lángja, amit nem lehet lecsavarni, a sötétben bármikor felragyoghat akár a boldognak lenni vágya! Minden mozgásban van, fő a lelki és fizikai egyensúly, ahogyan az éjszakára mindig ráfordul a nappal. A tavaszi napéjegyenlőség után, közeleg a húsvéti feltámadás ünnepe. Hányan hiszik? Sok ember keserűségére a legnagyobb földi vigasz, hogy lesz feltámadás! Még a vallásos emberek is elbizonytalanodnak zűrzavaros világunkban. A Tamási Áron féle nagyágyúk, megírták a Rendes feltámadást.

Énekes Ferenc jó katolikus, a püspök úr kocsisa, nyugtatja a lázadó fiát is, hogy „itt a földön ne keress igazságot!”. Halála után, a fia szól, hogy keljenek fel, mert erősen trombitálnak, „feltámadás van édesapám, most nem bőgni kell, hanem örvendezni!” Hamar kiderül, hogy nagy a tolongás, zörögnek a csontok, s egy angyal Énekes Ferencet a sor végére parancsolja, mert sorbaállás van rang és cím szerint! Egérutat vesznek a tömegben, és furakodnak, ahogy csak lehet, de a parancsnok rögtön vállon ragadja őket. Hiába bizonyítja az öreg, hogy istennek tetsző földi életet élt, mégis a sor végére penderítik. Ekkor leakasztják lábszárcsontjukat, és verekedni kezdenek fél lábon. „Miért békétlenkedtek?”, kérdezi tőlük az Úr. Énekes Ferenc azt válaszolta, hogy azért nem megy a sor végére, mert ő egész életében tűrt és szenvedett, hogy boldog lehessen: „Azért, mert magam előtt látom azokat, akik egész életükben tolvajok és gonoszok voltak.” Az Úr szomorúan nézi őket. Az öreg szól a fiának és visszabújnak a sírba, közben odaveti: „Osztán nekünk többet ne trombitáljanak!”

Nagyszerű írói fogás, tele jellemrajzzal, groteszkkel, humorral, szomorúsággal, hogy még a Rendes feltámadáskor is van protekció. Nagyon aktuális elbeszélés. Mégis elnézést kérek, hogy ide biggyesztettem. Nem illik Húsvét szent üzenetéhez. Csupán mindennapjainkhoz!

 

Juhos-Kiss János

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Elérhetőség

Juhos-Kiss János

+36-30-310-59-57

juhoskiss@yahoo.com

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< November / 2018 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 162539
Hónap: 5039
Nap: 219