Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az örök pesszimista

2011.02.22

 Az örök pesszimista

 

Batu Béla azzal kel és azzal fekszik, hogy minden nő K. Az optimista csak reméli! Szomszédja Csetneky tudja is, ezért őt szívből utálja, rá sem tud nézni az elválasztó-kerítésen át.

Minden hajnalban elolvassa a bulvárlapokat, s reggelre már jócskán belefárad a tévécsatornák kapcsolgatásába is (a saját szennylé-csatornáját képtelen megjavítani)! Akkor migrénje kínjában, vagy kínja migrénjében lebiggyeszti szája két sarkát, hogy rossz ránézni, majd keserves életéhez hozzá-sírja, amit Napóleon mondott – ha igaz – fiatal tüzértisztként, amikor az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, hogy „minden nő K, kivéve az édesanyámat és a nővéremet, de ne felejtsük el, hogy ők is nők”. Neki van joga a pesszimizmusra, édesanyja már tíz éve halott, nővérével már húsz éve nem tartja a kapcsolatot. Minimum rosszra gondol, amikor egy-egy feszülő, s jól ringatózó női feneket lát – mert mindig kapkodja a fejét utánuk. Gondolatban már kikristályosított minden marhaságot: halála után azonnal kiássa magát a földből, hogy kísértetként követni tudja az ilyen nőszemélyeket.

Batu Béla újra fogalmazta a személyes névmásokhoz fűződő viszonyát is. „Én vagyok a világ legboldogtalanabb embere. Én a világtól nem kapok semmit! Neked bezzeg, még a fű is ingyen nő a kertedben! Biztosan lopott vízzel locsolod, s ha nagyon elgazosodik a kerted, az önkormányzat ingyen levágja neked! A gránátalmafád is terem. Ketten mi vagyunk, de te: csak az én hátamon élősködsz! Ti, mi, két külön hatalom. Ők boldogan élnek! Én csak voltam, most meghalok, meghalok, meghalok!”

Batu végső elkeseredésében újra írta a Magyar Himnuszt, pedig ahhoz, Kodály Zoltán sem volt hajlandó hozzányúlni, még Rákosi Mátyás parancsára sem! Azt válaszolta a fekete telefonba, hogy: „himnuszunk nagyon jó úgy, ahogy van, ennél jobbat nem tudok”. Batu Béla még pesszimistább sorokat is tudott, de ettől legalább megkímélem a kedves olvasót, ha már más borzalmaktól nem tudom! A Szózat 12. versszaka Batu átírásában így hangzik: „S a sírt, hol nemzet süllyedt el,/ Senki sem veszi körül,/ S az ember millióinak/ Szemében örömkönny űl.” Bezzeg az ilyen nem tud megdögleni! Világ életében úgy vigyázott magára, mint az eszmére a kommunisták. Ha beszélgetőtársnál az önsajnálat nem jött be, azonnal jobboldali keresztény lett, ha így se érte el a kellő hatást, lebiggyesztette ajaka két szélét s betegség szindrómákat mormolt keservesen, hogy rossz volt hallani. (Világ életében olyan egészséges volt, mint a makk, a sört és a bort is pálinkával itta. Rokonságát, környezetét kegyetlenül kiszipolyozta, alamuszin, mint a halál. Származását tekintve félig tatár volt, vagy még egészen az!)

Belföldi „hatalomként” beleütötte piszkos orrát a külföldiek micsodájába; aztán belerondított a minden körülmények között megőrzött, s lelkesen énekelt Székely himnusz 3. versszakába: „Már nem is élnek magyar ajkú népek,/ Megtörték lelkük, ameddig éltek /Meghaltak bárhol, földünk bármely pontján,/ Mostoha volt sorsuk, bús anyjuk után”.

Batu már két évtizede, teljes orvosi ellátatlanságban leledzik, mivel a jóhiszemű nővérek is, mind egy szálig pályát változtattak mellőle! Pestiesen szólva, lelkileg zokni. Isten ments, hogy valaki sajnálja, vagy együtt érezzen vele, mert akkor azonnal felpattan, s süket dumájától, az illető kerül a helyébe!

Amikor még tudott ugrálni, az volt az életfilozófiája (mellesleg, az egyetemre most is bejár, híg tautológiát tanít, ha a Buda taxi ingyen beviszi), hogy nem érdemes egy tapodtat sem tenni előre, mert az emberek nem érdemlik meg, aztán orra lehet bukni, s el lehet vérezni, mint a burzsoázia, a polgárság és a proletáriátus együttesen! Nem érdemes az asszonynak gyereket nemzeni, mert nagyon ki lehet fáradni (ezt doktori disszertációjában írta), már így is nálunk a legmagasabb az egy főre jutó infarktusok száma az EU-ban, még aktus előtt! Nem érdemes gyereket felnevelni, mert az is öngyilkos lesz, mint Márai Sándor nevelt fia San Diego-ban. Élni sem érdemes egymilliárd rovar között, több millió hétszínű ember és pár százezer háromfarkú szörny között, akik ráadásul, ha volna felesége, holtbiztos, hogy feleségével bujálkodnának. Aztán a Föld lassú felmelegedése annyira felgyorsult, hogy 10 milliárd év múlva az egész Naprendszerünk fel fog robbanni!

Addig társ, rokon és barát nélkül jól eldagonyázik az EU néptengerében. Batu Bélából ennyi nem elég?

Juhos-Kiss János

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Elérhetőség

Juhos-Kiss János

+36-30-310-59-57

juhoskiss@yahoo.com

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< November / 2018 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 162539
Hónap: 5039
Nap: 219